Bejelentkezés


2014.03.19.
Danis Kata
Helyiségek az ArchiCAD-ben


Az ArchiCAD "Helyiség" hasznos kis eszköz és bár leggyakrabban az alaprajzok feliratozására használják, ennél sokkal többre hivatott. Segítségével kimutatásokat készíthetünk a különböző padlóburkolatokról, falfelületekről, meghatározhatjuk a helyiség térfogatát és alapterületét, de az ArchiCAD-be beépített energetikai elemzés során is elengedhetetlen szerep jut neki. A helyiségek képesek alkalmazkodni a terven bekövetkező változásokhoz, ám ehhez nem mindegy, hogyan hozzuk létre, hogyan állítjuk be őket.





Mire jók a Helyiségek?

A Helyiségek eszköz használatának több előnye is lehet.
Az alaprajzon a helyiségek segítségével lehet leggyorsabban, legpontosabban feliratozni az egyes szobákat, termeket. Sőt mivel a helyiségek 3D-s elemek, ezért egy-egy épület koncepcionális kialakításánál is használhatjuk őket a különböző szobák, termek vagy épületszárnyak volumenének érzékeltetésére.

A megfelelően kialakított helyiségek segítségével gyorsan tudunk információt szerezni a szoba méreteiről és annak egyes felületeiről. Az előre megadott helyiséglistákkal, gyorsan lehet kilistázni az olyan információkat, mint a falak területe, a szobák területe, a különböző burkolatok területe, a helyiségek térfogata.

De létrehozhatunk egy új elem konszignációs listát is erre a célra: a kritériumok között beállítjuk, hogy a helyiségeket keresse a program, a paraméterekhez pedig megadjuk, hogy mely értékekre vagyunk kíváncsiak. Így gyorsan generálhatunk helyiség, burkolat és egyéb felületek kiértékelésére alkalmas listákat.

Legvégül pedig az energetikai elemzés során használhatjuk a helyiségeket. Az ArchiCAD beépített energetikai elemző programja csak azokat a fal, tető, nyílászáró, födém stb. felületeket találja meg, melyek egy helyiséggel határosak. Ha a ezeket nem jól adtuk meg, akkor bizonyos felületek kimaradhatnak, az energetikai elemzés pedig fals eredményre vezet. Minderről bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak.

A helyiségek megfelelő kialakításával tehát naprakész információt nyerhetünk a terv állapotáról. Ha a megfelelő módszer alkalmazzuk, akkor a helyiségek követni tudják a terv változásait, igaz ezeket csak akkor veszik át, ha mi magunk frissíteni akarjuk őket; ehhez nem kell mást tenni, mint kiadni a "Tervezés / Frissítsd a helyiségeket" parancsot.



2D helyiség határok kialakítása

Egy helyiség körvonalait többféle módon is megadhatjuk. Kézenfekvő lehetőségnek tűnik, hogy Kézi módszerrel magunk rajzoljuk be a szobák határvonalait. Viszont ha ezzel a metódussal dolgozunk, egy sor előnyről le kell mondanunk; nem működik majd az elemek frissítése, az energetikai elemzés, és bármely változás után nekünk kell kézzel megigazítani a helyiség kontúrjait.

A kézi megadás helyett érdemesebb tehát valamelyik automatikus helyiség-meghatározási módszert alkalmazni, azaz a Referenciavonal, vagy még inkább a Belső él alapú meghatározást. A Belső él módszer ugyanis minden esetben a falak belső élei mentén fogja végigkövetni a kontúrokat, míg a Referenciavonal módszer a határoló falak referenciavonalát tekinti a helyiségek határának (igaz nettó helyiségpoligon számítás esetén kivonja a határoló falakat a helyiség méretéből, akkor is, ha a falak referenciavonala a külső oldalon van).

Kérdés, hogy az automatikus módszerek esetében hogyan lehet megoldani a különleges helyzeteket, amikor a helyiség kontúrja nem egyezik meg a falak belső kontúrjával pl. egy egybefüggő teret akarunk két külön szobaként kezelni, vagy a helyiséget nem határolják falak minden irányból
Az automatikus módszerekhez nem feltétlenül szükséges, hogy a helyiséget falak határolják: a határ lehet vonal, vonallánc, kör vagy görbe is. Ahhoz, hogy ezek a 2D elemek helyiséghatárként viselkedjenek, nincs más dolgunk, mint az elem beállítási ablakában bejelölni a "Helyiség határoló elem" jelölőnégyzetet. Ezekkel a rajzi elemekkel bármely területet több részre tudunk osztani, így nem okozhat gondot pl. egy amerikai konyha és a nappali két külön helyiségként való kezelése sem. Ugyanakkor működik a "Helyiségek frissítése" funkció és az energetikai elemzés is minden határoló felületet biztosan megtalál.



Egy másik különleges eset lehet, ha olyan falból épített elem van a helyiségben, melyet nem kell határként értelmezni (pl. egy zuhanyfülke üvegfala, melyet egy vékony fallal érzékeltettünk). Erre is van megoldás.

Alapesetben a fal függőleges helyiséghatárnak számít, de ezt a beállítást bármikor meg lehet változtatni. Ha a fenti példánál maradunk és egy zuhanyfülke üvegfalára gondolunk, akkor a következőt kell tennünk: kijelöljük a zuhanyfülke üvegfalait, majd a "Tárgy beállítása" ablakban a "Lista és címke" lapon található "Viszony a helyiségekhez" listából kiválasztjuk a "Nem hat a helyiségekre" opciót. Ezzel azt érjük el, hogy a helyiség az üvegfalak alatt is folytatódni fog, a zuhanyfülke területét automatikusan beleszámolja a program a szoba területébe. Hogy miért érdemesebb ezt a módszert alkalmazni a kézi megadás helyett? Mert így a helyiségek frissítése után sem lesz gond a pontos területszámítással.

A "Viszony a helyiségekhez" listában több különböző eset közül is választhatunk, hogy eldöntsük, az egyes elemek milyen irányba befolyásolják a helyiség kontúrját, területét és térfogatát. Fal, oszlop és függönyfal esetében a következő opciók közül választhatunk:
  • Nem hat a helyiségekre
  • Függőleges helyiséghatár
  • Csak a helyiség területét csökkenti
  • Csökkenti a helyiség térfogatát

Bár az elnevezések elég beszédesek, az egyes esetek közötti különbséget az alábbi ábrán is szemléltetjük:



A számított területet más tényezők is befolyásolják. A "Lehetőség/ Terv beállítások/ Helyiségek..." menüpontban találjuk meg azt, hogy a területszámítás során bizonyos építőelemek területét milyen határértékek felett vonja le a program a helyiségből. Ezek a területszámítási elvek globálisan hatnak az egész tervre, ezért adott esetben felülírhatják, vagy befolyásolják a "Helyiség alapbeállítása" dialógban megadott számítási módokat. Pontosabb számítási igény esetén ezért mindig érdemes ellenőrizni a "Terv beállításokban" hogy a program mit von le helyiségek területéből.

Helyiségek vágása és hozzákapcsolása a csatlakozó szerkezetekhez

A helyiségek alaprajzi kontúrját a már kialakítottuk, de hogyan határozzuk meg a magasságukat? Minden helyiségnek van egy alapvető magassági beállítása: a belmagasság, mely a helyiség-téglatest magasságát adja meg. A tereinket azonban gyakran nem egyetlen, sík, összefüggő felület határolja felülről (vagy akár alulról), hanem ferde tetősíkok, különböző méretű födémek, gerendák lógnak bele. Ilyenkor a légtérbe belemetsző elemeket ki lehet vonni a helyiségből, a tetőn túlnyúló helyiség részeket pedig le lehet vágni. A vágások elvégzésére több módszer is létezik. Fontos azonban, hogy melyik vágási metódust használjuk, mert a helyiség későbbi viselkedése szempontjából ennek jelentősége van.

Szilárdtest művelettel bármelyik 3D- s elem kivágható a helyiségből, és a helyiség is képes vágni más 3D-s elemeket. Van azonban egy speciális parancs mely kifejezetten a helyiség vágásra szolgál.
A "Tervezés / Tető extrák / Helyiség vágása" parancs segítségével a helyiséget elvághatjuk tetővel, gerendával és födémmel. A "Helyiség vágása" parancs külön dialógot nyit meg, ebben kell kiválasztanunk, hogy a helyiség tetejét vagy alját vágjuk, és mely elemeket akarjuk még figyelembe venni a vágásnál. A módszernek fontos tulajdonsága, hogy a vágás akkor is megmarad, ha a vágó elemet kitöröljük. Ha a vágást el szeretnénk tűntetni, akkor a helyiség beállító ablakában a "Modell" lapon kell a "Minden felső vágás visszavonása / Minden alsó vágás visszavonása" parancsokat alkalmazni.

Ez a vágástípus viszont csak egyszerű tetők esetében működik. Összetett tetők esetén a "Tervezés / Csatlakoztatás / Elemek vágása Tetővel/ Héjszerkezettel" parancsot kell használni vagy a Szilárdtest műveleteket. Ez utóbbi két parancs asszociatív kapcsolatot hoz létre a vágó elem és a helyiség között; ha változik a vágó elem helyzete, a helyiség követi a változást. Így tényleg érdemes megfontolni, hogy melyik módszer felel meg a számunkra.

 


Az ArchiCAD 17-ben egyébként a belmagasság beállítása változik némileg; a helyiségek beállításánál be tudjuk állítani, hogy melyik szinthez szeretnénk kapcsolni a helyiség tetejét és alját, így a szint magasságának változtatásával a helyiség magassága is megváltozik. Alaphelyzetben a helyiség az általunk beállított padló magasságtól a plafonig tart, honszintje pedig az aktuális szint. Ez a funkció ki is kapcsolható, a "Helyiség teteje" listában látható Nem kapcsolt opcióval, ilyenkor a belmagasságot a szokott módon kézzel adhatjuk meg.

Helyiségpecsétek és a helyiség megjelenítése

A helyiségek megjelenését "Helyiség alapbeállítása" ablakban módosíthatjuk. Ebben a dialógban tudunk helyiség kategóriát rendelni hozzá, megadni a helyiség kitöltésének megjelenését, kiválasztani, hogy a helyiségpecséten milyen adatok jelenjenek meg és milyen stílusúak legyenek a feliratok. Mindezek az adatok viszont globálisan felülírhatók. Ehhez a "Dokumentáció/ Modellnézet beállítása/ Modellnézet lehetőségek" dialógban a "Kitöltés megjelenítés felülírása" részt kell megkeresnünk. Itt határozhatjuk meg, hogy a helyiség kitöltése milyen módon jelenjen meg, sőt itt találjuk azt az opciót is mellyel a helyiségpecséteket kikapcsolhatjuk a terven. A megadott beállítások a terv egészére vonatkoznak, vagyis minden helyiség és helyiségpecsét azonos módon fog viselkedni, ráadásul ezek a felülírják a helyiség egyedi kitöltéseit. Tehát ha a Helyiség beállításainál kiválasztott kitöltés nem úgy jelenik meg, ahogy szeretnénk, érdemes megnézni, hogy a Modellnézet beállításoknál nincs-e felülírva a kitöltés vagy elrejtve a pecsét.

A helyiségekhez hozzá tartoznak a helyiségpecsétek is. A helyiség lerakásakor a pecsét is automatikusan rákerül a tervre. Ezek tartalmát és megjelenését is befolyásolhatjuk, amit vagy a helyiség beállításainál vagy a Lehetőség / Helyiség kategóriák... dialógban tudunk megtenni. Kevésbé ismert azonban, hogy többféle helyiségpecsét közül válogathatunk, amit szintén a helyiség kategóriáknál kell kiválasztanunk. Minden helyiség kategóriához hozzá van rendelve egy helyiségpecsét típus, ha többféle kategóriát használunk a terven és mindhez hozzá akarjuk rendelni az adott pecsétet, akkor mindegyiket külön be kell állítanunk.
Az ArchiCAD 16-tól felfelé itt egy különleges helyiségpecsétet is találunk: a "helyiségpecsét 2" típusnál be tudjuk állítani, hogy a különböző léptékekben a méretaránynak megfelelő információ jelenjen meg. Így megadhatjuk, hogy mit szeretnénk kiírni a helyiségről 1:200-ban, 1:100-ban és 1:50-ben, a pecsét pedig mindig a megfelelő adatokat mutatja, attól függően, hogy milyen léptékben vagyunk a tervben.
(Figyelem! A felhasználható helyiségpecsétek tartalma nyelvi verziótól függ. Nem biztos, hogy más verziókban is megtaláljuk ugyanazt a pecsétet, mint amit a magyar verzióban most bemutattunk.)

A helyiségpecsétnél előfordulhat, hogy nem az alapesetben beállított mértékegységgel szeretnénk kijelezni a területi, felületi értékeket. Ezt a méretezési egységet is átállíthatjuk, függetlenül attól, hogy egyébként milyen mértékegységgel dolgozunk.
Az erre vonatkozó beállításokat is a Lehetőség / Tervbeállítások menüben a Méretezési egységek dialógban kell keresni. Itt a terület ikonra kattintunk és beállítjuk az általunk preferált méretezési egységeket illetve a hozzá tartozó egyéb beállításokat.

Végül pedig egy utolsó tipp a térbeli megjelenítéshez: a helyiségeinket 3D-ben is meg tudjuk nézni, ellenőrizni, az alapbeállítások szerint viszont a helyiségek nem jelennek meg a térbeli ábrákon. A helyiségek 3D megjelenítését a Nézetek / Elemek a 3D nézetben/ Elemek szűrése 3D-ben... dialóg ablakban tudjuk visszakapcsolni, ha a Helyiség utáni jelölőnégyzetet is kipipáljuk.
A modellünkön ezután megjelenik a helyiség, mégpedig a helyiség beállításoknál a Modell oldalon megadott anyagozással.

Hasznosnak találta cikkünket? Van olyan funkciója vagy olyan kiegészítő megoldása az ArchiCAD-nek, amiről szívesen olvasna az ArchiCAD Magazinban? Ha Önnek is van téma ötlete, akkor írjon nekünk.
Javaslataikat a az info@eptar.hu e-mail címre várjuk.