2 év után ismét készült Építési Piaci Prognózis
- A lakásépítés lehet a növekedés motorja
- Fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra várható, mint 2001-2010 között
Az őszi építési szezon elején került nyilvánosság elé az a hiánypótló tanulmány, amelyet évtizedeken át a DEM Iroda jegyzett, és amit az építőipar szereplői - gyártók, kereskedők, kivitelezők és az építőipar állami szereplői - használtak döntéseik megalapozásához. A tanulmány átfogó képet igyekszik festeni az építőipar tendenciáit, az azt meghatározó körülményeket illetően; 2017-re, és bizonyos témák esetén 2020-ig számszerű prognózist közöl; véleményt mond a lakáspolitikáról, és javaslatokat is tesz e témában.
Ami talán a legfontosabb: a növekedés motorjaként az elkövetkező években a lakásépítést emeli ki, de előrejelzése szerint a konjunktúra a korábbinál fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz.
Az építőiparban más iparágakhoz képest
meglepően kevés hivatalos és megbízható adat áll rendelkezésre a piac megítéléséhez, vagy a jövő és a döntések megalapozott tervezéséhez. Hiánypótló adataival 2 év után ebben nyújt ismét segítséget a Build-Communication felkérésére, a DEM Iroda egykori tulajdonosa és szakértője, Varga Dénes, közgazdász szakmai vezetésével elkészült 115 oldalas tanulmány.
A tartalomból
Az
Építési Piaci Prognózis 2017 makrogazdasági elemzéssel kezdődik. 2007-ben Magyarországon megtört a konvergencia folyamat, és éppen az építési piac élénkülése segíthetne a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok negatív hatásainak az enyhítésében. A makrogazdasági elemzést az egyes
részpiacokra és régiókra vonatkozó helyzetelemzés és előrejelzés követi. Az anyag
2017-re - egyes témákban 2020-ig - számszerű prognózist közöl. Az előrejelzés harmadik része a lakáspiaccal foglalkozik, és számszerű előrejelzést tartalmaz az
építési engedélyek és a kész lakások várható számáról régiónként. Ezen belül külön közli az egy-, két- és a többlakásos épületekben megvalósuló lakások várható számát.
Véleményt mond a lakáspolitikáról, a lakáspolitikai elképzelésekről, valamint javaslatokat is megfogalmaz.
Az anyag része a
kivitelezésben és az önkormányzatok e területén dolgozó szakemberek véleményének elemzése is, amelynek alapja kifejezetten Prognózis készítése során végzett telefonos kérdőíves felmérés volt.
Az Építési Piaci Prognózis 2017 célja
A munka célja annak prognosztizálása volt, hogy a 2016 elején indított programok milyen hosszú, és mennyire intenzív fellendülést hoznak. Az anyagban, több tekintetben is, nem csupán 2017-ig, hanem 2020-ig történt ez előrejelzés annak érdekében, hogy az elkövetkező évek konjunktúrájáról többet tudjon mondani az üzleti terveiket készítőknek.
Ahhoz, hogy a most kezdődő konjunktúra érthetőbbé váljon, és erre támaszkodva az állami gazdaságélénkítés várható eredményeiről hiteles számszerű előrejelzés készülhessen, az előző, 2000-bem indított élénkítési program során elkövetett hibákkal, az akkor felhalmozódott tapasztalatokkal is foglalkozik az összefoglaló. Megállapítható, hogy az akkori hibákat jórészt most is elkövették, ezért sajnos nem lehettünk olyan optimisták, amennyire szeretnénk. A Prognózis arra mindenképpen vállalkozik, hogy orientálja az építési piacon érdekelt vállalkozásokat abban a tekintetben, hogy a következő években, egészen 2020-ig, milyen volumenű kereslettel számolhatnak.
A szerzők vállalkoztak arra is, hogy a piac több szereplője számára javaslatot tegyenek, hogyan javíthatják helyzetüket, hogyan módosítsák a vállalkozásuk lobby-tevékenységét, hogy a folyamatot jobban tudják segíteni, illetve kihasználni.
Az Építési Piaci Prognózis 2017 néhány fontos üzenete
A 2016-ra várható GDP adat volt a figyelmeztetés a kormány számára, hogy lehetőség szerint az UNIÓS támogatásokból minél többet előrehozzon, ha a választásokra magasabb gazdasági növekedést akar. 2016-ban még sem a lakáspiac élénkülése, sem az UNIÓS támogatások átcsoportosítása (meghitelezése, hiszen a kormány sok esetben előre odaadja, meghitelezi a támogatást) nem lesz elég, hogy a Konvergencia Programban szereplő 2,5 százalékpontot elérje. A növekedést az Építési Piaci Prognózis késztői 2016-ban 1,8 %-ra, 2017-ben 2,6 %-ra, 2018-ban 2,7 %-ra várják a Konvergencia Program 3,1 és 3,4 százalékával szemben. 2019-2020-ban a Prognózis szerint a növekedés üteme tovább lassul.
Magyarországon 2014-ben 0,7 ezer euró volt az egy főre eső építés értéke, Nyugat Európában átlagosan 3,1 ezer, Ausztriában 3,9, vagyis lenne hová növekedni.
Az építés értékét tekintve az anyag 2017-ben, a 2016-os 18 százalékos visszaeséshez képest több mint 10 százalékos növekedést prognosztizál. A részleteket tekintve a növekedés motorja a lakásépítés lesz, és a volumen bővülése nem sokkal marad el a 35 százaléktól. 2017 után a növekedés üteme azonban fokozatosan lassul, 2018-ban 8, míg 2019-ben már csak egy-két százalék lesz. Összefoglalva elmondható, hogy a konjunktúra lassul.
A lakásépítésben négy, a korábbiakhoz képest jó év várható. A 2019-ig folyamatosan emelkedik az évente épített lakások száma, 2019-ben alulról közelíti a 20000 darabos szintet. 2020-ban már ismét kismértékű csökkenés lesz. A várható konjunktúra tehát kevesebb, mint fele olyan hosszúra, és fele olyan intenzívre várható, mint amilyen az 2001-2010-között volt.
További információ
http://buildmarketing.hu/epitesi_piaci_prognozis.html
Nemzetközi háttér
Most zajlik a világban az a folyamat, amelynek során a fejlett országokban lakó népesség száma egy milliárdról három milliárd fölé nő. Ez a folyamat a legfejlettebb országoknak a lehetőségek bővülését jelenti, hiszen Kína, ma még kisebb mértékben India egyre inkább vevője annak a fejlett technológiának, amelyet csak a legfejlettebb országok tudnak kínálni. A hozzánk hasonló fejlettségű országok számára viszont inkább a lehetőségek szűkülését hozzák ezek a változások. Különösen Kína, mindent elő tud állítani, amit mi, de olcsóbban és nem egyszer jobb minőségben. Ennek a negatív hatásnak a súlyát részben elfedi, hogy a multinacionális cégek magyar gyárai szintén haszonélvezői a fejlett világ kibővülésének. A másik hatás, amire a világban zajló változásokon belül figyelnünk kell, hogy a fejlett országok az előttük álló kihívásoknak egyre inkább csak közösen tudnak megfelelni, és ez a politikájukban egyre tudatosabbá válik. Az EURÓPAI UNIÓ vezető országai egyre szorosabb integrációt akarnak. Ehhez nekünk már rövid távon is alkalmazkodnunk kell.
Magyarországi háttér
2007-ben megtört a magyar gazdasági növekedés, az ország letért a konvergencia pályáról. Nálunk a problémák a világgazdasági válság előtt, részben attól függetlenül is jelentkeztek. Ez a GDP adatok alakulásán is látszik, de más mutatók ennél is kedvezőtlenebb képet mutatnak. A háztartások végső fogyasztásának szintje 2015-ben még közel 10 százalékkal maradt el a 2007 évi szinttől.
Az UNIÓS támogatások felhasználásában jelentkező szezonalítás a helyzetet a 2013-2015-ös években a valóságosnál kedvezőbbnek mutatta. Az évi átlagban nettó 1000 milliárd forintos támogatási összeg a szezonalítás miatt egyes években az 500 milliárdot sem éri el, más években viszont a 2000 milliárdot is meghaladja, vagyis az ingadozás nagysága eléri a GDP 4,5 százalékát. 2016-tól éppen e miatt a szezonalítás miatt a növekedési ütem jelentős lassulása volt várható. Miután a kormánynak szembe kellett néznie azzal a problémával, hogy éppen a választások előtt lassul le a gazdasági növekedés, beavatkozásra szánta el magát. A tervezett intézkedések egyszerre akartak javítani három problémán. Ismét fel szerették volna gyorsítani a gazdasági növekedést, javítani akartak a kirívóan rossz lakásépítési mutatókon, és mérsékelni azt a fenyegetést, amit a demográfiai mutatók alakulásából látszik.
Azzal a gondolattal, hogy a kormány ezt a három problémát egyszerre kezelő, gazdaságélénkítő programot indítson be, teljes mértékben egyetértünk. Ez lenne a neológ (unortodox) gazdaságpolitika lényege: nem megszorításokkal megpróbálni túlélni a rosszabb időket, várva, hogy a külföldi tőke ismét vonzónak találja az országot, hanem a multinacionális vállalatok magyarországi gyárai és az UNIÓS támogatás mellé megpróbálni egy harmadik lábat is faragni a magyar gazdaságnak: egy erős építőipart teremteni. Mindezt pedig összekötni a lakáshelyzet javításával és a gyermekvállalási kedv növelésével.
Az Építési Piaci Prognózis 2017 készítői
A Build-Communication Kft., mint az építőipari marketing vezető cége és szakértője feladatának tekinti a piaci információk gyűjtését, ezzel hozzájárulva a piac fejlődési irányainak meghatározásához.
2016-ban a Build-Communication Kft. felkérésére és megbízásával a DEM Iroda egykori vezetője és szakértője ismét elkészítette az általa évtizedekig jegyzett Építési Piaci Prognózist.
Varga Dénes, az Építési Piaci Prognózis 2017 kutatásvezetője
Varga Dénes, az egykori DEM Iroda tulajdonosa, közgazdász, aki az elmúlt évtizedekben lakásépítési kutatásaival, elemzéseivel és prognózisaival segítette az építőanyag gyártó cégek döntéseit, ugyanakkor szinte minden kormányzat lakásépítési tanácsadó testületének tagjaként igyekezett az építőipari szakmát az állami szférában is támogatni.
A Build-Communication életében nem ez volt az első ilyen anyag.
A munka első lépése volt a 2012-ben, egyedülálló módon, építőipari szakemberek 12 csoportjában és a felújítást vagy lakásépítést tervezők vagy azt éppen befejező magánemberek körében készített IPARÁGI FELMÉRÉS.
A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet igyekezzen festeni az építőipari piacról, az abban dolgozó szakemberekről, munkáikról, ismereteikről, valamint az ott megjelenő megrendelők, a magánépítkezők véleményéről, ismereteiről, döntési preferenciáiról.
A 794 kivitelező, 202 építész és 600 magánvásárló körében végzett felmérés máig egyedülálló információt tartogat az érdeklődők számára.
