Homlokzatvakolatok Ytong szerkezeteken
Egy épület megjelenését nagymértékben meghatározza a homlokzat jellege, kialakítása. A homlokzatképzés azonban - az esztétikai szerepen túl - igen fontos szerepet tölt be a falazatok megóvása tekintetében, mint elsődleges védelem óvja a falazatot az időjárás káros hatásoktól. Az esztétikailag várt hatás könnyen elmaradhat, ha a funkcionális szerepet figyelmen kívül hagyó kialakítás miatt a homlokzat felületén különféle károsodások - repedések, foltosodások, nem szinhomogén stb. - jelennek meg. Az ilyen jellegű károsodások megjelenését kizárólag a homlokzati rétegrend helyes megválasztásával és szakszerű kivitelezéssel lehet elkerülni. Utólagos javításuk bonyolult, nehézkes, de mindenképpen szükséges, mivel az időjárási hatások miatt annak további romlásához vezethetnek.
A homlokzaton kialakuló
hajszálrepedések képe akár az elemek vonalában, akár szabálytalan több irányban futó, törtvonalú elágazó, illetve pókháló szerű rajzolata az alapvakolat zsugorodásának eredménye. Tapasztalataink alapján ez
a helytelenül megválasztott vakoló anyag típusra, a réteg nem megfelelő vastagságban történő kialakítására, vagy a technológia helytelen alkalmazására (keverési,- bedolgozási körülmények, időjárás, technológiai idők - száradás - be nem tartása, stb.) vezethető vissza, ehelyett a kialakult jelenségeket gyakran
tévesen, az Ytong falazóelem minőségével hozzák összefüggésbe. Az Ytong falazatok felülete a falazóelemek pórusos felülete és az alapanyag ásványi kristályszerkezete miatt a különböző kötőanyagú habarcsok számára kiváló tapadóerőt biztosít, de fontos hogy a hozzá legjobban illeszkedő alacsony térfogatsúlyú mész- cement vakolatok, úgynevezett könnyűvakolatok kerüljenek használatra. Ezek az anyagok a gyári előállítás miatt - megfelelő felhasználás mellett - egyenletes minőséget garantálnak. A nagy testsűrűségű, nagy szilárdságú vakolatok rugalmatlanságuk, és nagymértékű zsugorodási hajlamuk miatt nem alkalmasak Ytong felületekre!
A vakolt
homlokzatképzés is több, különböző anyagú rétegből épül fel (alapvakolat, alapozó rétegek, nemesvakolat, homlokzatfesték, stb…), de fontos, hogy a különböző rétegekhez szükséges anyagok ne külön- külön, hanem
rendszerben gondolkozva, a gyártói ajánlások alapján egymáshoz illeszkedően kerüljenek megválasztásra.
A falazatra elsőként az
alapvakolat kerül fel. A külső oldali alapvakolatok fontos tulajdonsága, hogy az kellően alacsony vízfelvételű, egyben alacsony páradiffúziós ellenállású legyen. Ezen tulajdonságok révén a vakolat megvédi a falszerkezetet a bejutó nedvességtől, és nem rontja annak páratechnikai tulajdonságait sem. Ilyen szempontból különös figyelmet kell fordítani az épület esőnek, csapóesőnek leginkább kitett homlokzati felületeinek kialakítására.
A homlokzatvakolatot - a gyártói előírásoknak megfelelően - szükség szerint két rétegben kell felhordani. Homlokzati festék alkalmazása esetén, illetve az épület időjárásnak leginkább kitett felületeit minden esetben
simító vakolattal kell ellátni, amely csökkenti a nedvszívást és egyben javítja a felület ellenállóságát. Az Ytong falazatok felülete ugyan lehetőséget nyújt a vakolatok vékony rétegben történő kialakítására, de a minimális vastagságot a gyártói utasítások szerint be kell tartani! Ez általában
1,5-2,0 cm vastag alapvakolat réteget jelent függetlenül az alapfelület pontosságától. Szükség esetén a simító réteg
további 5-6 mm vastagságú simítóvakolat legyen.
A vékonyabb rétegben felhordott, magas kötőanyag tartalmú vakolóhabarcs alacsony rugalmasságú, erősen zsugorodik, melyet a homlokzati nemesvakolat, de az Ytong felülete sem képes tolerálni. A
vakolaterősítő háló alkalmazása
növeli a felület húzó-hajlító szilárdságát, csökkentve a különböző anyagtulajdonságú szerkezetek eltérő mozgásából adódó repedések megjelenését. Ezért alkalmazása minden olyan esetben javasolt ahol a vakolati repedések kialakulásának kockázata fennáll.
A
nemesvakolat illetve
homlokzatfesték rétegek kivitelezésekor a gyártói előírások maradéktalanul betartandók! Ezen rétegek felhordása csak
a homlokzatvakolat teljes száradása után történhet meg, ugyanis amennyiben az alapvakolat nedvességtartalma ekkor még magas, a zsugorodási folyamat a végleges felületképzés után fog lezajlani, a keletkező repedések pedig a nemesvakolat vagy homlokzatfesték rétegeket is károsíthatja.
További információ:
Fehér Alíz Beatrix
Xella Magyarország Kft.
aliz.feher@xella.com
Tel.: +36 37 814 131