Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése - ami elrontható azt el is rontják...???
A homlokzati falak belső oldali hőszigetelése továbbra is vitatott műszaki megoldás, de tény, hogy léteznek olyan épületek, amelyek esetében külső oldali hőszigetelés nem készíthető, ennek ellenére javítani kell a határoló szerkezetek hőszigetelési paraméterein. Továbbá, ha az ember megkérdezi az építészektől, tervezőktől, kivitelezőktől vagy építtetőktől, hogy mi a véleményük a belső oldali hőszigetelésről, gyakran óva intenek tőle, mondván, hogy a harmatpont áthelyeződik, ezáltal ártalmas nedvesség, mint pára vagy kondenzátum gyűlhet össze a falazatban. A belső térveszteség, a rögzítési lehetőségek hiánya a szigetelt falon, hőhidak, vagy az épületszerkezetek csatlakozásai, mint fennálló nehézségek is a belső oldali hőszigetelés hátrányai közé sorolhatók.
A térveszteség ebben az esetben egyértelmű kompromisszum kényszer, a rögzítések pedig megoldhatók, de "előre megfontolt módon" kell azok helyét megtervezni, és a ~ 2kg nál nehezebb tárgyakat, polcokat, bútorokat, (pl. konyha felsőszekrény, nehéz függöny tartókonzolja, stb.) a falazatba rögzítve, konzollal vagy a hőszigetelést átérő menetes szár kiállással kell megoldani.
Jelen cikk a belső oldali hőszigetelés jellemző koncepcionális és kivitelezési hibáira mutat rá, de egyben a jó megoldáshoz szükséges ismereteket is az olvasó elé tárja.
A belső oldali hőszigetelés "problémásságát" alapvetően szerkezetek páratechnikai viselkedése okozza. Lássuk a jellemzően alkalmazott belső oldali hőszigetelések kialakítási módjait, és azok kritikus pontjait.
1. A "klasszikus" rendszer
Klasszikusnak mondhatók azok a
"kiegészítő párazáró réteggel rendelkező rendszerek", amelyeknél alapjában véve egy - fa vagy fém - szerelt vázszerkezetbe hőszigetelő anyagként legtöbbször diffúziónyitott ásványgyapotot helyeznek el. A szigetelésre egy párazáró réteg kerül (fólia), amely megakadályozza, hogy a pára bejusson a szerkezetbe, majd építőlemez burkolattal alakítják ki a végleges felületet.
A párazáró fóliának kulcsszerepe van a rendszerben, ugyanis ha az sérül a beépítés alatt, vagy nem felületfolytonosan kerül beépítésre, akkor a pára bejut a hőszigetelő anyagba, illetve azon át a hideg falfelületen lecsapódva penészedést okoz, amely élettanilag rendkívül káros hatásai már bizonyítottak. Sokszor ez meg is történik, de az építőlemez burkolat "ápol és eltakar", csak évek múlva, bontás után derül ki, hogy valami nem jól sikerült a kivitelezésnél.
Ezen túl, a régi klasszikus rendszert nem ajánlatos hagyományos párazáró réteggel építeni, mert ez a visszaszáradást jelentősen gátolja.
Mi is az a visszaszáradás és miért van erre szükség? A régi épületek homlokzati falai több okból kifolyólag is nedvesedhetnek, amely nedvesedést száradásnak kell követnie, hogy ne keletkezzen kár a szerkezetben. Ideális esetben ez egy ciklikus folyamat, amelyben a száradási ciklus mindig legalább olyan hosszú, hogy a falazatban összegyűlt nedvesség teljes mértékben el tudjon távozni a szerkezetből. Természetesen a távozáshoz az "útvonalat" is biztosítani kell, de erről később ejtünk szót.
A nedvesedés okai az alábbiak lehetnek:
A régi építésű épületek homlokzati falazatai nem rendelkeznek a mai modern vízlepergető hatású nemesvakolat rétegekkel, hanem valamilyen hagyományos mészvakolat, esetleg javított mészvakolat képezi a "védő réteget". Általában ezt, vagy esetleg a vakolat nélküli látszó téglaburkolatú falazat esztétikai élményét kell megóvnunk az utókor számára, ezért nem hőszigetelünk külső oldalon. Ha van is vakolat, az sajnos a nagyon jó vízfelvevő képességgel rendelkezik, ami egy esőzés során a vakolat elázásához, majd a falazat nedvesedéséhez vezet.
Szintén jellemző tulajdonság, hogy a falazat az alaptest felől nem rendelkezik megfelelő talajvíz, talajnedvesség vagy akár csak talajpára elleni szigeteléssel sem, ezáltal a falazat alsó része vagy egésze hosszútávú nedvesség hatásnak van kitéve. Ezt orvosolni nehéz és költséges folyamat, de nélküle a belső oldali hőszigetelés kivitelezése biztosan tovább ront a helyzeten. A hőszigetelés elzárja a falazatot a meleg belső tér felől, az a leghidegebb téli napokon 0C° alatti hőmérsékletű lesz, azaz "fagyzónába" kerül. Ilyenkor a nedvesség megfagy, ami károsítja a falazatot.
Nedvesség forrása lehet még a kivitelezés közben bejuttatott víz. Ez lehet akár egy levert, majd újra készített belső vakolat, vagy falazóhabarcs fúga javítás. A belső oldali hőszigetelés elkészítése előtt ezen rétegek teljes kiszáradását biztosítani kell.
Tehát visszatérve a fóliára, a klasszikus belső oldali hőszigetelő rendszerek szerkezeteihez csakis un. "egyirányúan áteresztő" fólia alkalmazása lehet megfelelő. Első ízben ez biztosíthatja az "útvonalat" a szerkezet száradásához, a pára eltávozásához.
De mit ér a speciális fólia, ha a "szaki" egy éles tapétavágó késsel és egy határozott mozdulattal hasítja azt fel, mert éppen radiátort, vagy elektromos szerelvényt kell a hőszigetelt falon elhelyezni, vagy egyszerűen csak a csövezését, vezetékezését kell megoldania az építőlemez burkolat mögött???
Ez a klasszikus rendszer legnagyobb rizikója, amely a hőszigetelés kivitelezése után is fennáll, ha a tulajdonos, vagy új tulajdonos átalakítást akar végezni az adott falat érintően.
A fólián innen...
Azonban ha eddig mindent jól csináltunk, még ekkor is vannak buktatók. A belső burkolat felületképzése műszakilag sajnos korlátozott módon készíthető el úgy, hogy ne okozzunk problémát. A festést úgy kell megválasztani, hogy az is kellően légáteresztő legyen. Műgyantás festékek vagy díszítő vakolatok, de csempeburkolat, illetve tapéta alkalmazása sem javasolt, ugyanis ezek párazáró rétegként funkcionálnak, és a szerkezet kiszáradását ugyanúgy gátolják, mint a rosszul megválasztott párazáró fólia.
2. A modern rendszerek
A modern rendszerek képesek kezelni a páratechnikai problémákat, de azért el kell mondani, hogy a homlokzati falazat nedvesedése ezeknél a rendszereknél is ugyanígy fennáll, tehát ezt itt is kezelni kell.
Léteznek olyan megoldások, amelyek jellemzője, hogy a hőszigetelésbe a belső térből nem jut pára (diffúziógátló rendszerek) de ezek "nem igazán falazatra való" hőszigetelések. Ezek a táblásított tömör, kemény hőszigetelő lapok inkább alaptest hőhídmegszakítás illetve alaplemez alatti hőszigetelésként terjedtek el.
A modern rendszerek közül a
kapilláraktív, diffúziónyitott rendszerek azok, amelyek valódi megoldást jelentenek a páratechnikai problémák kiküszöbölésére. Elkészítésük folyamán ezeknél is szükséges az előírások betartása, de ha szakszerűen került kivitelezésre, akkor utólagos rizikót már nem hordoz (pl. a szaki a szikével...).
A Multipor ásványi hőszigetelő lapok, ebbe a rendszerbe tartoznak.
A kapilláris anyagszerkezetből adódóan a kalcium-szilikát hőszigetelő lapok kiváló páraszabályzó tulajdonságúak, ennek köszönhetően alkalmazásukkal a belső oldali hőszigetelés készítéséhez nem szükséges párazáró réteg (fólia). A lakóterek falszerkezeteiben "normál" hőmérsékleti és páraviszonyok mellett, nem alakul ki páralecsapódás, így elkerülhető a penészedés megjelenése. A hőszigetelő lapban a koncentrálódott légnedvesség a kapilláris hatás miatt a belső tér felé áramlik, ahol a magasabb hőmérséklet hatására újra párává alakul. Ez a "körfolyamat" zajlik a fűtési ciklus alatt folyamatosan.
A Multipor belső oldali hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén is alapvető, hogy a homlokzati falazatnak száraznak, felázástól mentesnek, kell lennie. Az esetlegesen javított beltéri vakolatnak ki kell száradnia a kivitelezés előtt.
A hőszigetelő rendszer egyik lényeges tulajdonsága, hogy könnyen elvégezhető, a kivitelezés során csupán néhány előírást kell betartani, amelyek az alábbiak:
a hőszigetelő lapokat teljes felületen kell a falazathoz ragasztani (nem a "megszokott" pont-perem módszerrel), hogy a hőszigetelő lap és a falszerkezet között un. "bezárt légrések" ne alakuljanak ki, ahol a pára összegyűlhet és a hideg falfelületen lecsapódhat.
a felületképzést hasonlóan kell elvégezni, mint a hőszigetelő rendszereknél általában (ragasztó tapaszréteg üvegszövet háló erősítéssel), de csak a rendszerragasztó használható. Más ragasztótapaszok alkalmazása párazárást eredményezhet, vagy magas kezdeti zsugorodásuk repedésekhez vezethetnek.
a végső felületképzés csak kiváló páraáteresztő festékekkel és glett anyagokkal (meszes) történhet, hogy a visszaszáradás alatt a pára "útja" biztosítva legyen. A gipszes glett anyagok nem javasoltak, mert a kipárolgó nedvesség hatására az repedezhet, felválhat.
További javaslatok a jó megoldás érdekében
A belső oldali hőszigeteléssel ellátott falazatok télen "hidegebbé válnak" mint korábbi állapotukban voltak, ugyanis a felfűtött belső tér levegője a hőszigetelés miatt nem tud hőt átadni a falazatnak. Emiatt a falazat nagyobb mértékben hűti a hozzá csatlakozó szerkezeteket is (falak, födém) ez a hatás pedig azt eredményezi, hogy a sarokpontok is hidegebbé válnak. Ez veszélyes lehet, mert ha pl. ha a mennyezeti sarokpont korábban 15C°-os volt, a hőszigetelés után az akár 11C°-ra is lehűlhet, ahol a pára már lecsapódik és penészedés jelenhet meg. Ennek kiküszöbölésére a hőszigetelést javasolt "egy lap" (kb. 50cm) szélességben "befordítani" a hőszigetelt falazatba csatlakozó szerkezetekre, ezzel a sarokpontot a beltér felé eltolva, ahol a csatlakozó szerkezet hőmérséklete már magasabb.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a belső oldali hőszigetelés készítése esetén a kivitelezés előtt fel kell mérni a meglévő szerkezetek állapotát - amihez esetleg szakember bevonása is indokolt lehet -, majd ez után el kell dönteni, hogy mely rendszerek lehetnek alkalmasak.
A belső oldali hőszigetelés készítésének költsége magánépíttetői szektorban az esetek többségében ugyan nem túlzottan magas, ugyanis esetükben a beruházás mértéke általában korlátozódik egy-két (a leghidegebb szobák) fal hőszigetelésére, műemlék jellegű épületeknél, illetve komplett energetikai felújítás esetén azonban jelentős volument képviselhet.
Mindkét esetre igaz, hogy a befektetett tőke akkor került jó helyre, ha cserébe műszakilag a legjobb megoldás készült el és hosszútávon a felhasználó javára, és nem kárára, egészségének rovására válik.
Bővebb információk:
Weboldal: www.xella.hu
06 80 69 69 00 Az Ytong zöld szám reggel 6-tól este 18-óráig hívható.
Abban az esetben, ha ezen rendelkezési időn túl szeretné felvenni a kapcsolatot, írjon a telefonszámhoz kapcsolódó email címre zoldszam@xella.hu.
2015.07.10.
Kapcsolodó termékek:
1. A "klasszikus" rendszer
A párazáró fóliának kulcsszerepe van a rendszerben, ugyanis ha az sérül a beépítés alatt, vagy nem felületfolytonosan kerül beépítésre, akkor a pára bejut a hőszigetelő anyagba, illetve azon át a hideg falfelületen lecsapódva penészedést okoz, amely élettanilag rendkívül káros hatásai már bizonyítottak. Sokszor ez meg is történik, de az építőlemez burkolat "ápol és eltakar", csak évek múlva, bontás után derül ki, hogy valami nem jól sikerült a kivitelezésnél.
A Multipor ásványi hőszigetelő lapok, ebbe a rendszerbe tartoznak.
