Korszerű építészettel a fejlődő magyar mezőgazdaságért

Magyarországon 4% feletti a mezőgazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték termelésében. Az EU tagállamai sorában ezzel a harmadik helyen állunk. A beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból pedig 4,6%-kal részesedett a hazai agrárium. Teljesítménye az elmúlt évtizedben folyamatos növekedést mutat.




A több mint 234 ezer gazdaság kétharmada elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik, ami jelentős változás 2010-hez képest, hiszen akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya még 46-41% volt.
Ezzel párhuzamosan a vegyes profilú gazdaságok aránya is csökken, azaz egyre több vállalkozás fordul a specializáció felé, amely egyre korszerűbb építészeti struktúrákat, illetve mezőgazdasági technológiák használatát feltételezi.
Gabonaféléből az unió kibocsátásának a 4,9%-a, ezen belül kukoricából a 11%-a származott Magyarországról. Igaz, ez utóbbi esetében - főként az aszály miatt - 2021-ben 6,3 millió tonnára esett vissza a termelés. A baromfi szegmensben az unió teljes kibocsátásának a 4,4%-át adtuk, az utóbbi időszakban viszont a szektor termelékenysége visszaesett.
A főbb állatok és állati termékek közül a legnagyobb növekedés a baromfi- és szarvasmarha-kibocsátásban figyelhető meg. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben nőtt a szarvasmarha-állomány.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a mezőgazdasági beruházások 49%-át gépek, 31%-át épületek és egyéb építmények tették ki. Az előbbiek volumene kisebb mértékben, az utóbbiaké számottevően csökkent.
Az élelmiszeriparban viszont fordított a helyzet, amennyiben a teljesítményérték 65%-át gép-, 34%-át épületberuházásra fordították. A gépberuházás volumene 1,8%-kal csökkent, az épületeké, építményeké ellenben 14%-kal emelkedett 2019-hez viszonyítva annak ellenére, hogy legnagyobb mértékben az épületfenntartási és beruházási költségek emelkedtek.

Egyebek mellett ezeket a tényeket rögzíti a magyar mezőgazdaság adott állapotát és folyamatait feltérképező, 10 évente elvégzett Agrocenzus 2020-as összefoglalója, amely jól érzékelteti, az agráriumnak a gazdaságunk egészében elfoglalt helyét és súlyát és - legfőképpen - egyértelmű növekedési tendenciáit.



A mezőgazdasági termelés stratégiai és biztonságpolitikai kérdés

A szaktárca vezetői - különös tekintettel a külpolitikai helyzetre - hangsúlyozzák, hogy "az élelmiszer-ellátás és az élelmiszer-önrendelkezés stratégiai és biztonságpolitikai kérdés". A kormány ezért is alkotta meg a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot, amely az uniós csatlakozás utáni legnagyobb mezőgazdasági fejlesztési koncepció. Célja, hogy történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Ennek érdekében az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz - a korábbi 17,5 százalékhoz képest jelentősen megemelt - 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít. Háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2022-ben is. Ettől azt várják, hogy a magyar agrárium - amely felmérések tanulságai szerint az elmúlt évtizedben ellenállóbbá, erősebbé és a piaci hatásokat jobban kezelő ágazattá lett, a boltokban nőtt a hazai termékek aránya, a gazdálkodás eredményesebbé vált, - tovább fejlődjön, egyre intenzívebbé váljon.

A fejlesztési elszántságot mutatja, hogy csak a beruházási pályázatokra 1600 milliárd forintnyi igény érkezett be, amely 500 milliárd forinttal több a meghirdetettnél, ezért meg kellett emelni a kereteket. Több mint 1000 milliárd forintnyi beruházási támogatás és 450 milliárdnyi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatást helyeztek ki - jelentős részben állattartókhoz - 2022 első felében.

Az elfogadott stratégiai tervek szerint a vidékfejlesztési források több mint 50 százalékát technológiai modernizációra szeretnék fordítani 2027-ig, ami különösen fontos az állattartók, a takarmányfeldolgozás és az élelmiszeripar számára.
A volumen növekedést átmenetileg szolgálhatja az a tény is, hogy az Európai Unió a háborús helyzet miatt könnyített a zöldítési szabályokon, így lehetőség nyílik a Magyarországon kötelezően parlagon hagyott 75 ezer hektár haszonnövényekkel való beültetésére.



Növekedés -> tárolás! Tárolni, de hol?

A gazdák gyakran várnak ki az értékesítéssel, nem szerződnek le az első ajánlatra: tárolnak. A raktározási kapacitás bővítése akkor is elengedhetetlen lesz, ha esetleg a csábító árak miatt hosszabb távon némiképp - a gabonafélék felé mozdul el a mezőgazdasági termékszerkezet, illetve zöldségből és gyümölcsből keletkezik raktározandó, hűtendő mennyiség. Egyre nagyobb terméktároló kapacitásra lesz tehát szükség. És ezzel számolt a gazdasági irányítás is. Bár márciusban már lezárult a pályázat, a magtárépítés stratégiai fontosságát jelzi, hogy 50 milliárd forint keretösszeggel támogatták terménytárolók, szárítók és tisztítók építését. Az infrastrukturális fejlesztésekre, csarnokok építésére a Megújuló vidék, megújuló agrárium keretén belül 2027-ig további lehetőségek fognak nyílni. Az tagadhatatlan, hogy az alapanyagár-emelkedés az utóbbi időszakban pl. a mezőgazdaságban igen sokoldalúan használható könnyűszerkezetes csarnokok építtetését is költségesebbé, néhol kiszámíthatatlanná tették, emiatt érdemes emlékezetben tartani, hogy - a Kormány 709/2021. (XII. 15.) Korm. rendelete szerint - "az EMVA-ból finanszírozott projekt építésre irányuló projektelemével kapcsolatban felmerült költségnövekmény esetén a kedvezményezett a támogatás növelését egy alkalommal kezdeményezheti." A szubvenciók nem csupán a növénytermelőket célozzák az Agrárminisztérium pl. a lovas ágazat megerősítését és több lábon állását is kívánja támogatni a Lovas létesítmények fejlesztésével.






Felzárkóztatás a baromfi szektorban is

Ebben a szegmensben az elmúlt években csökkent a kibocsátás. Lévén a termék meghatározó áru az európai élelmiszerpiacon, szükséges behozni a lemaradást. Mivel a Megújuló vidék, megújuló agrárium programban hangsúlyos elemként szerepel az állattartás, már tavaly 423 milliárd forintnyi döntés született állattartó telepek felújításához és létrehozásához kapcsolódóan, ezen belül 143 milliárd forint a baromfiágazat által eredményesen pályázott összeg. Ez is mutatja, hogy az ágazatban jelentős a fejlesztési igény, a kormány pedig elkötelezett abban, hogy az elképzeléseket és azok megvalósulását a megnehezedett beruházási környezetben is támogassa.



Fontos a feldolgozottság mértéke, a hozzáadott érték

A támogatásokból nem marad ki az élelmiszeripar sem, amely a pandémia idején tapasztalható fogyasztáscsökkenés után gyorsan magához kezdett térni, és a szakértők szerint fejlődés előtt áll, hiszen a 2027-ig tartó periódusban a Vidékfejlesztési Programból többszázmilliárd forintos keretre pályázhatnak az ágazat szereplői. A hazai élelmiszeripari vállalkozásoknak most minden lehetőségük meglesz arra, hogy hét év múlva megközelítsék, beérjék a legfejlettebb európai versenytársaikat.
Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt mutatták meg, hogy nagy szükség van a jó minőségű hazai élelmiszerekre. A tudatos vásárlók ugyanis egyre nagyobb érdeklődéssel és bizalommal fordulnak ezek felé. Az élelmiszer értéklánc jó működéséhez pedig szükség van az alapanyag-termelők és a nagy élelmiszeripari vállalkozások kooperációjára, továbbá az olyan innovatív produktumokra, amilyenek pl. a hagyományos termékek mellett megjelenő, az alternatív fehérjeforrásoknak számító alapanyagok is.



Magtárak, állattartó telepek, üzemek, de miből?

Ha a fentieket a finanszírozás szempontjából összegezzük, látható, hogy a jövőre nézve a válasz adott.
Konkrét, materiális feleletként viszont egyértelműen az acél adódik. A könnyűszerkezetes acélvázas csarnokok, az agrárium legkülönbözőbb funkcióira tartós, minőségi és technológiailag is gyors megvalósítású épületetek tesznek lehetővé.
Mivel tűzihorganyzott acél alapanyagból készülnek, előregyártott profilokkal a szerkezet tartóssága és a gyors összeszerelése is biztosított. Az időtényező különösen nagy jelentőségre tett szert napjainkban, amikor az új helyzetek határozott döntésekre kényszerítik a vállalkozókat. A szárazszereléses technológia, amelynél nem kell számolni száradási, kötési időkkel, pár hónapon belül lehetővé teszi akár nagy fesztávú szerkezetek megépítését is.
A könnyűszerkezetes technológia nem csak új objektumok megvalósításakor jön szóba, de kiválóan alkalmas meglévő, akár hagyományos anyagokból álló épületek bővítésére is. Ez a technológia rugalmasan képes lekövetni az adott építészeti és telekstruktúrákat egyaránt. Ha megnézzük az igényeket hőszigetelés szempontjából a trapézlemezek és a szendvicspanelek a hideg raktáraktól, a nyitott-zárt színeken át a hőszigetelt üzemekig, sőt hűtőházakig készen adják a tető, és a fal megoldását.
Ha számba vesszük, hogy a 2021-27-es mezőgazdasági támogatási program egyértelmű üzenete az is, hogy a hazai agráriumban az extenzív termelési módszereknek a nagyobb hatékonyságot ígérő intenzív eljárásokkal való helyettesítését szorgalmazza, megállapítható, hogy ehhez minden téren a mezőgazdasági technológiák fejlesztésén keresztül vezet az út. A korszerűsítés, modernizálás, automatizálás befogadásához viszont hasonlóan high-tech csarnokok kellenek. Ilyeneket kínál negyedszázada érlelt szakemberi tapasztalataival a hazai gyártó, a Swedsteel.







Swedsteel Szendvicspanelek: https://swedsteel-metecno.com/swedsteel-szendvicspanel/

Swedsteel Z-C-U gerendák: https://swedsteel-metecno.com/termekek/z-c-gerendak/


A Swedsteel-Metecno-ról


A Swedsteel technikai és piaci szakmai know-how-t nyújt a könnyűszerkezetes tető- és falburkolati rendszerek, az acél anyagú szerkezetek és csapadékvíz-elvezető rendszerek területén. A Metecno Csoport 1961 óta globális szinten a szendvicspanel-gyártás piacvezető vállalata. A világ 15 országában működtet gyártóegységeket, és éves szinten 20 millió négyzetméter tetőt állít elő.

A Swedsteel-Metecno 2015-ben nyitotta meg magyarországi értékesítési központját, illetve rá egy évre három és félmilliárd forintos beruházásból létrehozta első, jelenleg negyven főt foglalkoztató magyarországi gyárát Biatorbágyon, ahonnan az egész kelet-közép-európai régiót ellátják a Swedsteel könnyűszerkezetes tűzi horganyzott acéltermékekkel.



2022.05.11.

Swedsteel-Metecno HírekSwedsteel-Metecno Csomóponti gyűjteménySwedsteel-Metecno TermékválasztékSwedsteel-Metecno Szendvicspanel választékSwedsteel-Metecno Műszaki adatlapokPartnerekSwedsteel-Metecno Termékek


Kapcsolodó termékek:
 
Hirdetés
Swedsteel hírek:


    Like all websites, eptar.hu uses cookies for better and safer operation.       More information