Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forintra esett, ami a 2021 óta mért legalacsonyabb érték. Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, majd 2023 és 2025 között tartósan 800 ezer forint fölé emelkedett, tavaly pedig 842 137 forinton tetőzött. Innen következett be az idei, több mint 153 ezer forintos visszaesés.



Hatéves mélypontra csökkent a kontármunka átlagos kárösszege
Forrás: Mapei Kft., Építőipari Bizalmi Index 2026.

A kárösszeg csökkenése azonban nem járt együtt a kontármunka gyakoriságának mérséklődésével: az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ös 14,54 százalékkal. Vagyis a probléma gyakorisága lényegében változatlan maradt, miközben az okozott átlagos anyagi veszteség jelentősen csökkent.

„A csökkenésnek több oka is lehet. Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Ha kisebb értékű munkákat rendelnek meg, egy hibás kivitelezésből származó kár is kisebb lehet. Közben azonban egy kedvező folyamatot is látunk: a megrendelők tudatosabbá váltak. Több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat. Minél felkészültebb a megrendelő, annál nagyobb eséllyel ismeri fel időben a kockázatokat. Ezért a kárösszeg csökkenése biztató, de önmagában még nem jelenti azt, hogy kevesebb lenne a kontármunka″ — mondta Markovich Béla.

A kontármunka ráadásul nem szűk réteg problémája. A felnőtt lakosság 38 százaléka számolt be arról, hogy élete során már szenvedett anyagi kárt kontármunka miatt. Ez enyhe csökkenés a 2025-ben mért 40 százalékhoz képest, de továbbra is azt jelenti, hogy tízből közel négy magyar felnőttnek van személyes tapasztalata kontárkárral.

Enyhén romlott a szakemberek megítélése, maradt a negatív közhangulat

A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2026-ban enyhén romlott: az Építőipari Bizalmi Index átlaga a tavalyi 3,60-ról 3,54 csillagra csökkent az ötfokú skálán, ami továbbra is „átlagos munkát″ jelent.



Az Építőipari Bizalmi Index vármegyénként, 2026 augusztusában
Forrás: Mapei Kft., Építőipari Bizalmi Index 2026.

A szakemberek megítélésében területileg is jelentős különbségek vannak. A legmagasabb Építőipari Bizalmi Indexet Nógrád vármegyében mérték, ahol a szakemberek átlagosan 3,97 csillagot kaptak. Heves 3,82 csillaggal következett. A legalacsonyabb értékelést Veszprém vármegyében mérték, 3,21 csillaggal. Budapesten 3,41, Pest vármegyében pedig 3,58 csillag volt az átlag.

Idén minden vizsgált szakma megítélése romlott, igaz, többnyire csak kis mértékben. A legjobb értékelést idén is a villanyszerelők (3,76 csillag), a víz- és gázszerelők (3,68 csillag) és a gépészek (3,66 csillag) kapták. A lista végén a burkolók (3,43 csillag), a kőművesek (3,36 csillag) és a generálkivitelezők (3,29 csillag) állnak.

A romló értékelések ugyanakkor nem feltétlenül jelentik azt, hogy a szakemberek rosszabb munkát végeznek. „A szakemberek megítélésének romlása mögött nem feltétlenül rosszabb szakmai teljesítmény áll. A piac évek óta bizonytalan, ami a megrendelőket is kifárasztotta. Óvatosabbak és árérzékenyebbek lettek, és szigorúbban ítélik meg, mit kapnak a pénzükért″ — mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A bizonytalanság az építőipar jövőjének megítélésében is megmaradt. A lakosság 38 százaléka szerint az ágazat rossz vagy nagyon rossz irányba halad, 43 százalék nem számít változásra, és mindössze 20 százalék vár javulást. Egy évvel korábban még 47 százalék volt pesszimista, miközben 19 százalék számított pozitív változásra. A pesszimizmus tehát mérséklődött, de ebből nem lett optimizmus: a 2025-ben kialakult negatív közhangulat inkább konzerválódott, és a kivárás vált meghatározóvá.

Tízből közel kilenc magyarnak anyagi nehézséget jelentene egy felújítás

A tartós bizonytalanság mögött a lakosság szűkös pénzügyi mozgástere is meghúzódhat. A 18—65 éves magyar lakosság 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést. További 25 százalék számára nagy, 27 százalék számára pedig közepes anyagi nehézséget jelentene egy ilyen beruházás. Tízből közel kilenc embernek tehát legalább közepes pénzügyi megterhelést jelentene egy komolyabb ingatlanberuházás, közülük több mint minden harmadik jelenleg egyáltalán nem tudná azt megvalósítani. Mindössze 8 százalék számolt be kis nehézségről, és csupán 4 százalék mondta azt, hogy egy ilyen beruházás egyáltalán nem jelentene számára anyagi problémát.

„Ha tízből közel közel kilenc embernek komoly anyagi terhet jelentene egy felújítás, akkor a kereslet élénkítéséhez elsősorban a családok pénzügyi mozgásterét kell javítani. Ebben az energetikai korszerűsítések célzott támogatása különösen hatékony eszköz lehet: csökkentheti a beruházás kezdeti költségeit, miközben az alacsonyabb energiafogyasztás és rezsi révén hosszabb távon is mérsékelheti a családok kiadásait. Ezért szakmailag indokoltnak tartjuk az ilyen programok erősítését: egyszerre adhatnak lendületet a felújításoknak és javíthatják a családok pénzügyi helyzetét″ — mondta Markovich Béla.

A transzparencia a kontárok ellensége

A kutatás arra is utal, hogy a megrendelők tudatosabban választanak szakembert. A lakosság 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a szakember közösségimédia-oldalát, 43 százalék pedig mindig vagy gyakran teszi ezt. A szakmai jelenlét bizalmat is épít: tízből hét ember bizalmát növeli, ha a szakember rendszeresen bemutatja munkáit és szakmai tartalmakat oszt meg. Közben új információforrásként megjelent a mesterséges intelligencia is: a felnőtt lakosság 31 százaléka használt már AI-t építőipari munkákkal kapcsolatos tájékozódásra.

Az AI-t használók 55 százaléka általános információgyűjtésre, 40 százaléka költségbecslésre és az árak ellenőrzésére, 38 százaléka pedig hibák azonosítására veszi igénybe. A Mapei szerint az AI hasznos döntés-előkészítő eszköz lehet, de műszaki kérdésekben nem helyettesíti a szakembert, válaszait pedig érdemes ellenőrizni.

„A transzparencia a kontárok ellensége. A közösségi média és az AI egyre több lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő még a döntés előtt tájékozódjon, ellenőrizze a referenciákat, összehasonlítsa az árakat és felkészülten kérdezzen. Minél több az ellenőrizhető információ, annál nehezebb pusztán ígéretekkel meggyőzni valakit. A Mapei ezért évek óta arra ösztönzi és oktatja a szakembereket, hogy mutassák meg a munkájukat és szakmai tudásukat. A célunk az, hogy a jó szakember látható legyen, és a megrendelő könnyebben meg tudja különböztetni a kontártól″ — mondta Markovich Béla.

---

A kutatásról
Az Építőipari Bizalmi Index kutatás 2026 augusztusában, önkitöltős online kérdőívvel készült. A kételemű országos adatfelvétel az általános felnőtt népesség 995 fős reprezentatív mintáját, valamint az ingatlantulajdonosok 1045 fős célcsoportját vizsgálta. Egyes elemzések a két minta egyesítésével készültek. Az ÉBI az építőipari szakemberek munkájának lakossági értékeléséből képzett mutató.