Mit javasol az Építésügyi Műszaki Irányelv a falazott szerkezetű épületek helyreállításáról?
WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszert használjunk?
Épületeink jelentős hányada még azokból az időkből származik, amikor még nem foglalkoztak a talajból származó nedvesség elleni védelemmel. Ennek hiánya folyamatos állapotromláshoz vezethet, amely csökkenti az épületek értékét, tönkremenetelhez vezethet, és vegyük figyelembe a falazott szerkezetek esetén a nedvességgel szállított sók okozta károkat is.
2022. január 18-tól kezdődően hatályos a "Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése" című Építésügyi Műszaki Irányelv, amely egy módszertan arra, hogy az elvárásokat, követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály vagy szabvány nem ad egyéb útmutatást.
Az irányelv tárgya az alápincézett és alápincézés nélküli, tömör vagy tömörnek tekinthető, illetve korlátozottan az üreges falazóelemekből épített falazott szerkezetű épületeket terhelő talajból származó nedvességhatások és károsító sók elleni utólagos védelem általános alapelveinek ismertetése, a különböző igényszintek, hatások és követelmények mellett, és felsorolja a megoldási lehetőségeket és az alkalmazási peremfeltételeket is.
Nedvességhatások és károsító sók okozta szerkezeti károk
Az építőanyag nyitott kapillárisaiban a víz akár nagy magasságokig is felszívódhat. A talajból származó nedvesség általában különböző mértékben, de sókkal szennyezett, így a vízzel együtt a sók is felszívódnak a szerkezetekbe. A falszerkezetekben a vizes oldat mozgása és párolgása révén - akár több méter magasságban - nagymértékű sófeldúsulás is létrejöhet. A száradás első fázisában a kristályosodás a jellemző károsító folyamat, míg a későbbiekben a higroszkópos sók miatt hidratációs folyamatok is lejátszódnak. A hidratációs folyamatok során a felületen kivált higroszkópos sók a páratartalomtól függően vizet kötnek meg. A higroszkópos sóval szennyezett fal felülete először nedvesedik, majd a festék, később a vakolat, sőt a falazat anyaga is károsodhat, roncsolódhat az átkristályosodás révén.
A falvizesedés okozta fizikai károsodások
WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszer a jó választás a felújító vakolatrendszereknél?
A WTA egy tudományos-műszaki munkacsoport, akik minimum követelményeket fogalmaztak meg a műemlékek értékmegóvásáért. Ezen WTA követelmények nem szabványok, nem is műszaki irányelvek, hanem valójában jól megfogalmazott "minimális alapkövetelmények", amelyeket javasolnak betartani, de ezek csak a cementes anyagokra vonatkoznak.
Az új ÉMI irányelv 9.1.1-es fejezete -amely a felújító vakolatokat tárgyalja - azonban kiemeli, hogy ezen cementes WTA vakolatok használata bizonyos épületeknél nem ajánlott:
"A WTA felújító vakolatrendszer kötőanyagában is megtalálható a cement (jellemzően szulfátálló, alacsony aluminát modulussal rendelkező vagy trassz adagolású kompozitcement), amely az esetlegesen kiváló sókkal bizonyos építőanyagokban ettringit vagy taumazit képződéséhez vezethet, amely káros folyamatokat indíthat el. Ezekben az esetekben - valamint olyan műemlékek esetén, ahol történelmi vakolatok megőrzése is cél - olyan vakolati rendszer alkalmazása javasolt, amely cement helyett kizárólag gyengén hidraulikus kötőanyagot (pl. trassz, puccolán, mész) tartalmaz, kötésgyorsító adalékkal. Mivel ezekre vonatkozóan nemzetközi kutatásokon alapuló követelményrendszer jelenleg nem áll rendelkezésre, így minden esetben a gyártók alkalmazástechnikai előírásait kell figyelembe venni."
Az ettringit és taumazit képződése: WTA vakolattal létre tudnak jönni, cementmentes vakolattal nem.
Vakolatok szulfátállósága
Miért veszélyes az ettringit vagy taumazit képződése? Ha a hidraulikus cement termékek még reakcióképes alkotóelemei (szabad mész) reakcióba lépnek a szulfátokkal (gipsz), akkor ez megfelelő körülmények között ettringit és taumazit képződéséhez vezet, amik az eredeti szilárd alkotórészeken kívül sok vizet képesek kristályosan megkötni, térfogatuk így többszöröse lesz, mint az eredeti alkotóelemeké. Emiatt hamar képesek telíteni a vakolat és a tégla pórusrendszerét is, és így képesek szétfeszíteni, tönkre tenni azt.
Mi történik, ha cementmentes (puccolános) reakciójú anyagot választunk? A puccolános reakció a habarcsban lévő szabad meszet felemészti, az előbb ismertetett folyamat szerint, így az ettringit és a taumazit képződése sem tud végbe menni, hanem a felújítóvakolat a sóknak vegyileg ellenáll, akkor is, ha szulfát jelen van.
1. ábra Ettringit és taumazit képződése
2. ábra: Cementmentes fejújító vakolat puccolános reakciója felemészti a szabad meszet, így nem tud ettringit és taumazit képződni.
A szlovén St. Nikolaj kápolna helyreállítása
Amennyiben szívesen megtudna többet erről a témakörről, olvassa el a Mape-Antique cementmentes termékcsalád kiadványt, vagy nézzen meg néhány érdekes referencia videót!
A Mapei Kft. a világ legnagyobb építőipari ragasztóanyag gyártójának leányvállalata. A Mapei neve az egész világon egyet jelent a kiemelkedő minőséggel, amit nem csupán a forgalmazott termékekben őrzi meg, hanem szolgáltatásai színvonalában is.
Like all websites, eptar.hu uses cookies for better and safer operation.
More information
