Közös alap, eltérő alkalmazási lehetőségek

Mindkét bitumenes vízszigetelő vastagbevonat alkalmazható talajjal érintkező pincefalak, alaptestek és beton padlólemezek külső vízszigetelésére. A megszáradt bevonatok ellenállnak a fagynak és az olvasztósóknak, valamint a betonra agresszíven ható vizeknek, egészen a DIN 4030 szerinti „erősen korrózív″ kategóriáig. A felhordás kézi szerszámokkal, illetve megfelelő perisztaltikus szivattyúval, gépi szórással is történhet.

A szükséges rétegvastagságot és anyagfelhasználást alapvetően a várható vízterhelés határozza meg. Talajnedvesség (W1-E vízhatás) esetén legalább 3 mm száraz rétegvastagság és minimum 4 l/m² anyagfelhasználás szükséges. Mérsékelt, legfeljebb 3 méteres bemerülési mélységhez tartozó víznyomás (W2.1-E) esetén az előírt száraz rétegvastagság legalább 4 mm-re, az anyagszükséglet pedig minimum 5,5 l/m²-re emelkedik.

Bitumen 1K: egyszerű feldolgozás, közvetlen felhasználás

A Weber Bitumen 1K egykomponensű, rugalmas, felhasználásra kész vízszigetelő vastagbevonat. Legfontosabb gyakorlati előnye, hogy nem igényli külön komponensek helyszíni összekeverését, így egyszerűbbé teszi az anyag előkészítését és a kivitelezés megszervezését.

Elsősorban földdel érintkező szerkezetek, például pincefalak, beton padlólemezek és alaptestek külső vízszigetelésére alkalmazható. Emellett XPS hőszigetelő lapok pontszerű ragasztására is alkalmas.

A termék +5 és +30 °C közötti hőmérsékleten dolgozható fel, teljes száradási ideje legalább 3-4 nap.

A Bitumen 1K elsősorban olyan szigetelési feladatoknál jelent célszerű választást, ahol az alkalmazási követelmények mellett a gyors és egyszerű anyag-előkészítés, valamint a közvetlen helyszíni feldolgozhatóság is fontos szempont.

Bitumen 2K: szélesebb alkalmazási lehetőségek összetett szerkezetekhez

A Weber Bitumen 2K kétkomponensű, oldószermentes bitumenes vastagbevonat. A komponenseket feldolgozás előtt 4:1 arányban homogénre kell keverni, az elkészített keverék pedig körülbelül 1-2 órán belül használható fel.

A kétkomponensű kialakításhoz szélesebb alkalmazási terület társul. A Bitumen 2K különböző ásványi alapfelületeken alkalmazható, falazatok esetében pedig megfelelő alapfelület-előkészítés mellett cementvakolat nélkül is felhordható.

A hagyományos pince- és alapszigetelések mellett földdel borított födémek vízszigetelésére, valamint nem lakott erkélyek és teraszok esztrich alatti közbenső vízszigeteléseként is használható.

További előnye, hogy XPS hőszigetelő lapok ragasztására nemcsak pontszerűen, hanem meghatározott vízterhelési körülmények között teljes felületen is alkalmas. A bevonat teljes száradási ideje legalább 3 nap.

A Bitumen 2K így elsősorban olyan projektek esetében kínál több lehetőséget, ahol a vízszigetelési feladat eltérő szerkezettípusokat, alapfelületeket vagy összetettebb rétegrendi kialakításokat érint.

A megfelelő kivitelezés mindkét megoldásnál meghatározó

A vízszigetelés tartós működésének alapfeltétele a megfelelő alapfelület-előkészítés és az előírt technológia betartása. Mindkét termék szilárd, tiszta, megfelelően előkészített alapfelületet igényel, a talajjal érintkező függőleges szerkezeteken pedig a bevonatot legalább két rétegben kell kialakítani.

W2.1-E vízhatás esetén az első, még friss rétegbe weber.sys 981 üvegszálas hálót kell beágyazni. A megfelelő rétegvastagság biztosítása mellett különös figyelmet kell fordítani a szerkezeti csatlakozások, sarkok és áttörések vízzáró kialakítására is.

A kivitelezés ütemezésénél a száradási idő szintén meghatározó. A védő- és hőszigetelő lapok elhelyezése, valamint a munkagödör visszatöltése kizárólag a vízszigetelő bevonat teljes átszáradása után történhet.

Melyik megoldást érdemes választani?

A két termék közötti választást elsősorban a szigetelendő szerkezet típusa, a várható vízterhelés és a kivitelezési körülmények határozzák meg. A Weber Bitumen 1K egyszerűen feldolgozható, egykomponensű megoldást kínál a hagyományos, földdel érintkező szerkezetek vízszigetelésére, míg a Weber Bitumen 2K szélesebb alkalmazási lehetőségeivel az összetettebb szerkezeti kialakításokhoz is megfelelő alternatívát jelenthet.

A végleges anyagválasztást és rétegrendi kialakítást minden esetben az adott szerkezet műszaki követelményeihez, a várható vízterheléshez és a termékek alkalmazástechnikai előírásaihoz kell igazítani.