Ahogy a 90-es évek elejétől a magyar pórusbeton gyár beépült a nemzetközi vérkeringésbe, úgy bővült a termékválasztéka import termékekkel. A Halmajugrán gyártott falazóelemek mellett megjelentek a magyar piacon a vasalt pórusbeton áthidalók, illetve vasalt pallók is.
A piac egyre inkább a jó hőszigetelési megoldások felé fordult, a gyártástechnológia korszerűsödött, csökkent az Ytong P2-0,5 testsűrűsége 490-ről 440 kg/m³-re, ezzel párhuzamosan csökkent a falazóelemek hővezetése is.
A 2006 szeptemberén életbe lépett energetikai rendelet, az építési engedélyezési folyamatok szigorodása, illetve az energiaárak drasztikus emelkedése megmozgatta az építőanyag ipart is.
2008-tól még mindig a 30-as falvastagságú falazóelemekből értékesítenek a legtöbbet, de már egyre több 37,5-es falazóelemet vásárolnak.

2009-ben a halmajugrai Ytong Falazóelemgyár a már korábban Németországban gyártott alacsonyabb, 400 kg/m³ testsűrűségi osztályba tartozó termékeket is elkezdte gyártani. A magyar piacra Ytong A+ néven került kereskedelmi forgalomba. Az alacsonyabb testsűrűségű elemek magasabb kovasavtartalmú homokkal készültek, így a gőzszilárdítás során a nagyobb számú tobermorit kristálynak köszönhetően a nyomószilárdság a testsűrűség csökkentésével nem változott. Az Ytong A+ termékekkel a 37,5 cm vastag falazat hőátbocsátása U = 0,30 W/m²K érték alá csökkent.
2013-ban az energetikai rendelet várható szigorítása újabb termékfejlesztésre ösztönözte a Xella Magyaroszág Kft.-t. A gyártástechnológiában rejlő lehetőségek kihasználásával új fokozott hőszigetelésű falazóelemmel bővítette termékskáláját Ytong Lambda néven. Ebből a falazóelemből épített falazat a kilátásba helyzet hőátbocsátási értéket egy rétegben is teljesíti. (37,5 cm vastag falazat esetén U=0,22 W/m²K) Az Ytong falazóelemek szokásos falszélességi méretrendjén túl 50 cm széles elemek is bevezetésre kerültek, mely az alacsony energiaigényű épületek falazataként is kimagasló megoldást biztosít kiegészítő hőszigetelés nélkül.

A Silka néven 2004 óta a magyar építőipar újra felfedezhette a mészhomoktéglát, és elsősorban a nagy testsűrűségéből adódó kiváló hangszigetelési képességéből adódóan az akusztikai falak (lakáselválasztó, lakó és közösségi terek közötti, homlokzati, stb.) egyik jellemző megoldásaként használja. A modern gyártástechnológiának ezen belül is a számítógép által vezérelt préselési eljárásnak és a nagy nyomású gőzszilárdításnak köszönhetően a Silka mészhomoktéglák fizikai paraméterei nagymértékű fejlődésen mentek keresztül. A ±1mm-es méretpontosságból adódóan a nút-féderes falazóelemeket a 2 mm-es habarcsréteget adó vékonyágyazó technológiával is falazhatjuk. A legkorszerűbb gyártási technológia 50x-es fagyállóságot garantál a burkolótégláknak, mely lehetővé teszi azok alkalmazását függőleges falakon kívül lábazatokban, párkányokban is.

Németországban 2005-re kifejlesztették a Multipor nevű pórusbeton hőszigetelő táblákat, melyet eleinte tűzoltóhabbal "kelesztetek", később átálltak az alumínium pasztás megoldásra. Az Multipor testsűrűsége 115 kg/m³, tervezési hővezetése 0,045 W/mK. Az első kereskedelmi mennyiségű gyártások Stullnban indultak, itt a gyártósor kifejezetten a Multipor gyártására fejlesztették ki. 2008-tól már a Köln melletti Porzban a hagyományos pórusbeton gyártósoron is tudnak ilyen alacsony testsűrűségű terméket előállítani. Magyarországon először 2008 szeptemberétől került kereskedelmi forgalomba. Jelenleg az ásványi hőszigetelő lapot hazánk a Xella bulgáriai gyárából importálja.

Tovább