A változó klimatikus viszonyok és a szigorodó energiahatékonysági elvárások miatt a hőszigetelés ma már az épület egész éves teljesítményének meghatározó eleme. Nem csupán a fűtési energiaigényt befolyásolja, hanem az épületburok működését, a túlmelegedés kockázatát és a gépészeti rendszerek terhelését is.

Erről a szemléletváltásról, valamint a hazai hőszigetelési piac aktuális folyamatairól beszélt Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio Business Podcast adásában.

A teljes adás itt tekinthető meg: Hőszigeteléssel a hőség ellen | Portfolio Business



Nem mindegy, milyen épületet próbálunk hűteni

A nyári komfort kérdése az elmúlt években különösen hangsúlyossá vált. Egy rossz energetikai állapotú épületben a klímaberendezés önmagában nem oldja meg az épületfizikai problémákat: a szerkezeteken keresztül érkező hőterhelést a gépészeti rendszernek folyamatos energiafelhasználással kell kompenzálnia.

Ezért az energiahatékonyság szempontjából nem szerencsés egymástól függetlenül kezelni a hőszigetelést és az épületgépészetet.

A megfelelően kialakított épületburok mérsékli a külső hőmérséklet ingadozásának belső térre gyakorolt hatását, ezáltal pedig a fűtési és hűtési energiaigény csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.

Tervezői oldalról ezért a kérdés egyre kevésbé az, hogy szükség van-e hőszigetelésre. Sokkal inkább az, hogy az adott épület funkciójához, szerkezeti kialakításához és használati módjához milyen komplex megoldás biztosít hosszú távon megfelelő teljesítményt.

Három szempont, amelyet nem érdemes külön kezelni

Egy hőszigetelési rendszer kiválasztásakor természetesen számos műszaki és gazdasági paramétert kell mérlegelni. A podcast beszélgetés egyik központi gondolatához kapcsolódva azonban három terület különösen meghatározó: az energiahatékonyság, a komfort és a hosszú távú teljesítmény.

Az energiahatékonyság nem kizárólag a fűtésszámla csökkentését jelenti. Egy jól megtervezett épületburok a teljes éves energiafelhasználást képes befolyásolni, miközben kisebb terhelést róhat a fűtési és hűtési rendszerekre is.

A komfort szintén összetettebb fogalom annál, mint hogy hány Celsius-fokot mutat a termosztát. A belső felületek hőmérséklete, a hőmérséklet-ingadozás, valamint az egyes helyiségek közötti különbségek mind befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat egy épületben.

A harmadik szempont pedig az időtáv. Egy épületszerkezet vagy szigetelési megoldás jellemzően évtizedekre készül. A tervezés során ezért nem kizárólag az aktuális beruházási költséget érdemes figyelembe venni, hanem azt is, hogy a választott műszaki megoldás milyen teljesítményt biztosít az épület teljes életciklusa során.

A meglévő épületállomány felújítása az egyik legnagyobb lehetőség

Az új építésű ingatlanok esetében az energetikai követelmények és a korszerű tervezési szemlélet miatt az energiahatékonyság már a tervezési folyamat természetes részét képezi.

A hazai épületállomány jelentős részénél ugyanakkor egészen más a kiindulópont.

A meglévő családi házak, társasházak és középületek energetikai korszerűsítése ezért a következő időszak egyik meghatározó szakmai területe lehet. Ezeknél a projekteknél ráadásul sok esetben nem egy teljes épület egyszerre történő modernizációjáról beszélünk, hanem fokozatos beavatkozásokról.

Éppen ezért különösen nagy jelentősége van a megfelelő sorrendnek.

Ha egy energetikailag kedvezőtlen állapotú épületnél kizárólag a gépészeti rendszert korszerűsítjük, miközben az épületburkon keresztül továbbra is jelentős hőveszteség vagy nyári hőterhelés jelentkezik, könnyen előfordulhat, hogy az új rendszer sem tud optimálisan működni.

A komplex energetikai gondolkodás tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden beavatkozást egyszerre kell elvégezni. Azt viszont igen, hogy az egyes fejlesztési lépéseknek egy hosszú távú műszaki koncepcióba kell illeszkedniük.

Új technológiák a felújítás szolgálatában

Az energetikai korszerűsítések egyik gyakori kihívása, hogy meglévő épületszerkezetekhez kell olyan megoldást találni, amely műszakilag megfelelő, ugyanakkor a kivitelezés szempontjából is reális.

Ebben egyre nagyobb szerepet kaphatnak az olyan technológiák, amelyek bizonyos szerkezeteknél gyorsabb vagy kevesebb bontással járó beavatkozást tesznek lehetővé.

Ilyen terület például a fújható üveggyapot alkalmazása. A technológia megfelelő kialakítású födémeknél, tetőszerkezeteknél vagy más nehezebben hozzáférhető szerkezeti helyzetekben kínálhat alternatívát a hagyományos táblás és tekercses szigetelések mellett.

A lényeg azonban itt sem önmagában az alkalmazott terméktípus. A megfelelő műszaki megoldás mindig az adott szerkezet, az elérni kívánt energetikai teljesítmény és a kivitelezési körülmények együttes értékeléséből születik meg.

A komfortnak akusztikai oldala is van

Az épületekkel szembeni elvárások változásának másik jól érzékelhető területe az akusztika.

Lakóépületekben, irodákban, oktatási intézményekben vagy más közösségi terekben a komfort megítélését nemcsak a hőmérséklet, hanem a zajterhelés is jelentősen befolyásolja.

Ezért azok az épületszerkezeti megoldások, amelyek a megfelelő hőtechnikai tulajdonságok mellett akusztikai teljesítményt is biztosítanak, egyre fontosabb szerepet kaphatnak a tervezés során.

A hőtechnika, az akusztika, a tűzbiztonság és a fenntarthatóság tehát egyre kevésbé kezelhető egymástól elszigetelt területként. A korszerű épülettervezésben ezeknek a követelményeknek egyszerre kell megfelelni.

Az anyagválasztás környezeti teljesítménye is előtérbe kerül

Az épületek energiafelhasználásának csökkentése mellett egyre nagyobb figyelmet kap az építőanyagok előállításának környezeti hatása is.

A szigetelőanyagok esetében ezért a hőtechnikai teljesítmény mellett olyan szempontok is egyre fontosabbá válnak, mint az újrahasznosított alapanyagok aránya, a gyártáshoz kapcsolódó energiafelhasználás, a karbonlábnyom vagy az anyag teljes életciklusa.

Ez a változás tervezői oldalról is új típusú döntési helyzetet teremt.

A jövőben várhatóan egyre kevésbé lesz elegendő egy építőanyag egyetlen műszaki paramétere alapján dönteni. Az épületek teljesítményének értékelése egyre komplexebbé válik, amelyben az energetikai, épületfizikai és környezeti tulajdonságok egyaránt szerepet kapnak.

A valódi kérdés: milyen épületet szeretnénk 20-30 év múlva?

A klímaváltozás, az energiaárak bizonytalansága és a fenntarthatósági követelmények együtt alapvetően változtatják meg azt, ahogyan az épületeinkről gondolkodunk.

A hőszigetelés ebben a folyamatban már messze nem egyszerűen egy szerkezeti réteg.

Az épület energiafelhasználását, nyári és téli komfortját, gépészeti igényeit, akusztikai tulajdonságait és hosszú távú értékállóságát egyaránt befolyásoló tervezési eszköz.

Éppen ezért az igazán fontos kérdés ma már nem az, hogy megtérül-e a megfelelő hőszigetelés. Hanem az, hogy milyen energetikai és komfortszintet várunk el attól az épülettől, amelyet ma tervezünk vagy korszerűsítünk, de amelyet még évtizedek múlva is használni fogunk.

A témáról részletesebben Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a Portfolio Business Podcast adásában, ahol többek között a hazai hőszigetelési piac változásairól, az energetikai felújítások szerepéről és a korszerű szigetelési megoldások jövőjéről is szó esett.

A teljes adás itt tekinthető meg: Hőszigeteléssel a hőség ellen | Portfolio Business





Kíváncsi, milyen további újdonságok és megoldások segítik a tervezést és kivitelezést?
Fedezze fel további blogcikkeinket, és maradjon naprakész a legfrissebb szakmai tartalmainkkal!

Kapcsolódó Knauf cikkek: