Ezekről a gyűjtőkről valószínűleg még te sem hallottál
Több ezer bélyeges tégla cserélt gazdát egy különleges hétvégi találkozón
A legtöbb ember számára a tégla egyszerű építőanyag. A Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületének tagjai azonban évszázadok történeteit, elfeledett mestereket, egykori birtokokat és ipartörténeti nyomokat olvasnak ki belőlük. A hétvégén ismét megrendezték az ország egyik legkülönlegesebb közösségi eseményét, a bélyegestégla-gyűjtők találkozóját és közgyűlését, ahol öt országból mintegy száz gyűjtő és családtagjai vettek részt, és több ezer tégla cserélt gazdát.
A háromnapos esemény egyszerre szakmai fórum, közösségi találkozó és sajátos időutazás. Az évente kétszer, most 35. alkalommal megrendezett találkozó mára nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát: a magyar gyűjtők mellett rendszeresen érkeznek résztvevők Szlovákiából, Csehországból, Szerbiából, Ukrajnából vagy akár a Baltikumból is.
A bélyeges téglák világa különösen gazdag a történelmi Magyarország területén. A szakértők szerint Európában egyedülálló formagazdagságban készültek ilyen jelzéssel ellátott téglák az elmúlt négyszáz évben. A jelek kezdetben tulajdont, felhasználhatóságot jelöltek, az évszámok pedig az adózásban segítettek. Később megjelentek a földbirtokosok monogramjai, címerei, rangjelzések, népi motívumok, események, eszmék, településnevek majd az ipari forradalom idején már a gyárak nevei és jelzései is.
„A téglákba égett nyomok és jelzések sokat mesélnek a készítés módjáról, idejéről, de akár a tégla készítőjéről is. Az évszázadok során a Magyar Királyság területén becslésünk szerint 30-35 ezer különböző téglabélyeg születhetett, amelyek ezer szállal kapcsolódnak hazánk történelméhez. Ebben az értelemben a téglabélyegek egyfajta hungarikumnak is tekinthetőek, éppen ezért célunk, hogy a téglabélyegtant - hasonlóan az éremtanhoz, címertanhoz, zászlótanhoz - történelmi segédtudományként fogadják el.″ - hangsúlyozta
Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke.
„Egyesületünk nemcsak gyűjti, hanem dokumentálja is ezeket az emlékeket: egy szabadon bővíthető katalógust és adatbázist építünk, amelyben bárki rendszerezheti saját leleteit. Mindemellett cikkeket írunk, melyeket előadás formájában is meg lehet hallgatni a találkozókon. Különleges közösség a miénk, hiszen tagjainkat nemcsak a gyűjtés szenvedélye köti össze, hanem a múlt iránti kíváncsiság, a közös kutatás és az a szándék is, hogy megőrizzük a történelmi Magyarország ipar- és helytörténetének egy kevéssé ismert szeletét. ″ - tette hozzá.
Agyagba égetett történelem
A 2007-ben alapított egyesület mára közel kétszáz tagot számlál. Idén a 21. minőségi kiadványban dolgozta fel a Kárpát-medence bélyeges tégláinak történetét. A gyűjtők érdeklődése egészen a római korig terjed, de a legtöbb különleges darab a török kor utáni évszázadokból származik, amikor a nagybirtokok, majd később a modern, gépesített téglagyárak tömegesen készítettek jelölt téglákat. Ez a több évszázados hagyomány ma már más formában él tovább, a modern kerámiatégla-gyártásban, amelynek Magyarországon a Wienerberger is meghatározó szereplője.
„A kerámiatégla évszázadok óta az egyik legidőtállóbb és legemberközelibb építőanyag. Ez az esemény is jól mutatja, hogy a tégla több mint építőanyag: emlékeket, történeteket és kulturális értéket is hordoz. Bár a bélyeges téglák kora óta rengeteget fejlődött a gyártástechnológia, a kerámia ma is meghatározó anyag az otthonteremtésben. Kutatások szerint a magyarok többsége ma is legszívesebben téglaházban élne, ami jól mutatja a tégla iránti tartós bizalmat. A Wienerberger számára ezért különösen értékesek azok a közösségek, amelyek ezt az örökséget megőrzik és továbbadják″ - mondta
Nagy Zsolt István, a Wienerberger marketingvezetője.
Bár a téglabélyegek alkalmazása a második világháború után fokozatosan eltűnt, a régi darabok ma is új történeteket hoznak felszínre. A gyűjtők számára minden megtalált tégla, egyszerre egy kiégetett időkapszula, megfejésre váró rejtély, múltidézés és közösségi élmény - egy olyan hobbi, amelyben több száz év történelme fér el két tenyér között.
A Wienerberger Magyarország a nemzetközi Wienerberger csoport tagja. Az anyavállalatot Bécsben alapították 1819-ben, mely mára a világ egyik legnagyobb téglagyártójává nőtte ki magát, első helyen áll a homlokzatburkoló téglák gyártásában, és vezető pozíciót foglal el a kerámia tetőcserép gyártása terén Európában. Összesen 28 főként európai országban, valamint a Indiában, az USA-ban, Kanadában van jelen a társaság. A cégcsoport világszerte 19 000 alkalmazottat foglalkoztat és 216 gyártóhellyel rendelkezik. A Wienerberger magyarországi leányvállalatát 1990-ben azzal a szándékkal alapította, hogy technológiai rendszereit és termékeit egész Kelet-Közép-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. Mára a társaság a magyar építőanyag-piac kiemelkedő szereplőjévé vált. A magyarországi csoport termelése jelenleg nyolc helyszínen zajlik, a hazai foglalkoztatottak száma pedig már megközelíti az ezer főt.